Indián tábor a Hétszínvirág Óvodában
Hagyományainkhoz híven az idei évben is megrendeztük az indián tábort. Ezen a héten minden nagycsoportos gyermek “indiánná” változott, melyet több hetes ráhangolódás, felkészülés előzött meg.
Az ovisok megismerkedtek az indiánok népcsoportjával: hol és hogyan éltek, mit viseltek, mit ettek, mivel töltötték a szabadidejüket, milyen kapcsolatban voltak a természettel stb. Minden gyermek saját indiánpólót festett, indián nevet választott.
Mivel az indiánok törzsekben éltek, a táborozó csoportok is törzsekké váltak, törzsi nevet választottak maguknak, és beavatási szertartáson vettek részt (tüzes vizet ittak, békepipát szívtak). Az így alakult törzsek, az Apacsok, a Sziúk, a Tűzmadarak, a Csikaszók és a Navahók egy egész héten át rótták a hegyeket, völgyeket, betörték a vadlovat, szelték a Duna vizét, bölényre vadásztak, a Helytörténeti múzeumban megtekinthették az indiánok életét bemutató kiállítást… Útjuk során, a törzsfőnökök (óvónénik) segítségével rengeteg ismerettel gazdagodtak az őket körülvevő növény és állatvilágról. Zöld Szíves szemlélettel barangolták be Dunaharaszti természeti kincseit, megismerve a Zöld Szív 10 pontját.
Az indiánok minden nap visszatértek táborhelyükre az óvodába és ebéd után a földön pihenve enyhítettek útjaik fáradtságán. Egy kis pihenés után a fák árnyékában a saját készítésű indiánsátorban hűsöltek, íjjal célbalövést, labdával célbadobást gyakoroltak, s igény szerint kézműveskedhettek.
A hét folyamán teljesítették a Zöld Szívesek 7 próbáját és kiérdemelték, hogy Zöld Tündér igazi Zöld Szívesekké avassa őket. Ezt egy eskütétellel erősítették meg és átvehették megérdemelt Zöld Szíves igazolványaikat.
Akiknek köszönettel tartozunk:
Szilágyi Anikónak és a Szilágyi Lovasudvarnak az egész heti lovaglás biztosításáért, azért amilyen kedvesen és figyelmesen vezették be gyermekeinket a lovak világába.
Gál Tímeának az egész heti finom péksüteményért, amivel a kis indiánok éhségét csillapítottuk
Rónai Jánosnak, aki a vadvizen kalauzolta motorcsónakjával indiánjainkat
Helytörténeti múzeumnak, ahol megismerhettük az indiánok eszközeit, életmódját, szokásaikat, és a szülők támogatását, hogy a kért eszközökkel támogatták táborunk sikerességét.