Hagyományainkhoz híven idén októberben ismét meghívtuk az idén elballagott volt Hétszínvirág Óvodás zöldszíves gyermekeinket. A cél az volt, hogy a gyerekekkel felidézzük az Indián tábort, újból bejárjuk a Kápolna-dombi kiserdőt. Közben összehasonlítjuk a kora nyári erdőt az őszi arcával és a szülőket is megismertetjük Dunaharaszti kincseivel, értékeivel.
A meghívókat elküldtük a sárga, zöld, türkiz, világoszöld és narancssárga csoportokba.
A gyerekeket és szüleiket a Szilágyi Lovasudvar előtt vártuk. Gyerekek és felnőttek több mint negyvenen érkeztek meg. Nagy volt a találkozás öröme, a családok és óvónénik egyaránt örültek a viszontlátásnak.
Miután elindultunk a gyerekek folyamatosan felidézték a táborban tanultakat, emlékeztek a növényekre, az útvonalra. Az erdőpedagógiai módszerekkel, játékokkal ismerkedtek az erdő növényeivel, állataival és felidézték a szelíd természetjárásról tapasztaltakat. Tobozt és makkot gyűjtöttek, mókusos játékot játszottak és képet is készítettek az ott talált és már a természet által elengedett növényi részekből. A szülők is rácsodálkoztak a hely szépségére, a gyermekek tudására, és arra, hogy mennyi játék beleférhet egy erdei kirándulásba. A vissszajelzések arra utaltak, hogy ezek után máskor is kilátogatnak a Kápolna dombra.
Jókedvű, kötetlen délelőttöt töltöttünk együtt és végre megölelgethettük volt ovisainkat, hiszen aki egyszer „Hétszines” lesz, az örökre az is marad.
A továbbképzés témája: Erdőpedagógiai és természetpedagógiai módszerek alkalmazása óvodák, iskolák udvarán kialakítható tanösvényen
2022. október 7-én és 8-án otthont adhattunk a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom szokásos évi országos találkozójának.
A hagyományoktól kicsit eltérően az első napot nyitottá tettük olyan pedagógusok számára is, akik nem tagjai az egyesületnek, de kíváncsiak arra a természeti nevelő munkára, amit mi, zöldszíves óvodapedagógusok végzünk nap, mint nap a gyerekekkel. A szakmai nap azt járta körül, hogy mi a célja, hol a helye a tanösvényeknek a környezeti nevelésben.
A gyakorlatorientált képzés, példákat mutatott kezdeményezések, megfigyelések tervezésére, kivitelezésére a természetben, illetve tanösvényi környezetben.
A nap folyamán bemutatásra került:
Óvodánkban a Zöld Szív elveit szem előtt tartva mindennaposak a közvetlen környezetünk felfedezései, olyan állat és növény fajokkal való ismerkedés, amelyek a gyerekekkel együtt élnek óvodánk udvarán, vagy akár a közvetlen környezetünkben. Ehhez olyan szakmai módszertant dolgoztunk ki, amit úgy gondoltunk, hogy érdekes lehet mások számára is, inspirálhatja őket biológiai ismereteik bővítésére, szakmai látásmódjuk szélesítésére.
A meghívókat még májusban küldtük ki az agglomerációban és Budapesten található Zöld Óvodáknak, Iskoláknak, illetve szakmai fórumokon hirdettük meg az internet segítségével. A válaszok, érdeklődések nagyon hamar megérkeztek, minket is meglepve 128 fő regisztrált még június elején a rendezvényre az ország legkülönbözőbb pontjairól, sőt Nagyváradról és Csíkszeredáról is.
Szerettük volna, ha a pedagógusokat nem terheli részvételi költség, ezért próbáltunk forrásokat, támogatókat keresni. A városunkban működő Coca-Cola cég, a Kék Bolygó Alapítvány, Dunaharaszti Hétszínvirág Óvodáért Alapítvány, továbbá a Dunaharaszti Város Önkormányzata jelentős támogatásban részesítette intézményünket és ezáltal a rendezvény magas színvonalon történő megvalósítását.
Külön köszönetet szeretnénk mondani Gál Tímeának a sok finom süteményért!
A rendezvény fővédnökségét Dr. Áder János, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke vállalta el, ami nagy elismerés és megtiszteltetés volt számunkra.
A rendezvény első órájában óvodánk vezetője Kenessey Beáta köszöntötte vendégeinket, alpolgármester urat, városunk jegyzőjét, aljegyző asszonyát, az Óvodai Nevelés folyóirat főszerkesztőjét Hornyán Annát, a Zöld Szív vezetőségét, Orgoványi Anikót, dr. Victor Andrást és Jantnerné Oláh Ilonát a paksi Hétszínvirág Óvoda volt vezetőjét, erdőpedagógust, a KOKOSZ ( Környezet és-Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége) főtitkárát, aki a mai napig mentorálja óvodapedagógusainkat. Ő volt az a szakember, aki elindított minket a zöldszíves lét első lépésein, és ha nehézségekbe ütköztünk, akkor jó tanácsokkal látott el minket.
A rendezvényt Lehel Endre alpolgármester nyitotta meg, aki már a kezdetektől figyelemmel kíséri zöldszíves munkánkat. Utána Orgoványi Anikó a Zöld Szív alapító elnöke mutatta be a mozgalom munkáját, elveit, filozófiáját, és nem utolsó sorban a „Zöld Szív titkát”.
A program óvodánk bemutatásával folytatódott, „Hogyan válik egy kisgyermek zöldszívessé a Hétszínvirág Óvodában?” címmel. A paksi Hétszínvirág Óvoda (mely Zöldszíves óvoda, Örökös Zöld óvoda is egyben) volt óvodavezetője, Jantnerné Oláh Ilona az erdőpedagógiáról, természeti nevelésről tartott előadást, majd kolléganője, Török Vivien mutatta be az óvodájuk tanösvényét, természetbúvár szobáját. Mint kiderült, Vivien ebben az óvodában volt zöldszíves ovis, és most ő a környezeti munkaközösségük vezetője!
Délben a Kék Bolygó Alapítvány vendégei voltunk ebédre, majd dr. Szili Katalin, miniszteri biztos,az Országgyűlés volt elnöke (aki 1996 óta a Zöld Szív tiszteletbeli tagja, mint humánökológus és volt környezetvédelmi államtitkár) mondott beszédet, elismerve a legkisebbek között végzett munkánk fontosságát, nemcsak a jelenünk, hanem a jövőnk szempontjából is.
A csoportmunkák négy helyszínen zajlottak, óránkénti váltással.
A kertünkben található tónál Victor András, Orgoványi Anikó, Jantnerné Oláh Ilona, Török Vivien mutatták be a vízvizsgálati módszereket, eszközöket, és játszottak olyan játékokat, amelyek segítik a gyerekek természeti megfigyeléseit, tapasztalati tudását. A vízvizsgálatot Dunaharaszti Duna parti szakaszain szoktuk elvégezni, de most a kerti tavunk kiváló lehetőséget biztosított ennek bemutatásra.
A madártanösvényünk játékos bejárását, melynek módszertanát az óvodánk környezeti munkaközössége dolgozta ki, Molnárné Müller Krisztina és Kelemen-Szebeny Olga óvodapedagógusok vezették.
A harmadik helyszín az utcánk elején található védenc fánknál, a Fehér Nyárfánál volt, ahol a Zöld Szív Védenc programját és az ovi védenc fájának megfigyelésének, nyomon követesének módszertanát mutattam be.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület meghívott vendégként a beporzókról szóló vándor tanösvényüket hozták el, az ő játékaik által sok új ismerettel lettünk mi is gazdagabbak.
A szünetekben óvodapedagógusaink által készített környezeti témájú társasjátékokra lehetett szavazni. A résztvevők a kreativitásnak olyan magas szintjét tapasztalhatták meg a játékok által, amire méltán lehetünk sok szakmai érdemünk mellett büszkék.
A nap zárásakor Orgoványi Anikó adta át személyesen a 8 kreditet igazoló tanúsítványt a pedagógusoknak.
Számunkra azonban még nem ért véget a nap, ugyanis óvodánkban szállásoltuk el a messziről érkező zöldszíveseket. Szombaton erdőjárásra készültünk reggeli után a Kápolna-domb mögötti erdőnkbe. Dr. Sziráki György várt már bennünket a dombnál, aki sok-sok éve mentorál bennünket, segíti biológiai ismereteink bővülését, ő mutatta be nekünk Dunaharaszti természeti értékeit. A Kápolna-domb védett, fokozottan védett virágai, a terület története, az itt végzett cserjementesítési munkánk bemutatása után, Gyuri bácsi segítségével az erdő cserje, fa fajtáival, és többek között a gyurgyalag különleges fészkelési szokásaival ismerkedtünk meg. Mindeközben pedig bemutattuk azokat az erdőpedagógiai alapú játékokat, amiket a mi, gyerekekkel történő erdőjárásaink során szoktunk játszani. A közös ebéd után indultak haza kollégáink, és voltak, akikre még nagyon hosszú út várt, hiszen határainkon túlról érkeztek.
Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy otthont adhattunk ennek a találkozónak. Értékes kapcsolatok születtek, szakmai megújulás, inspirálódás, vidám, jó hangulat jellemezte végig mind a két napot, és a visszajelzések alapján gazdagabban távoztak tőlünk vendégeink.
Mi is nyertünk, óvodánk minden dolgozója a közel egy évig tartó szervezés folyamatában olyan példaértékű összefogást mutatott, ami nélkül ez a két nap nem jöhetett volna létre.
Mester Andrea
Indián tábor a Hétszínvirág Óvodában
Hagyományainkhoz híven az idei évben is megrendeztük az indián tábort. Ezen a héten minden nagycsoportos gyermek “indiánná” változott, melyet több hetes ráhangolódás, felkészülés előzött meg.
Az ovisok megismerkedtek az indiánok népcsoportjával: hol és hogyan éltek, mit viseltek, mit ettek, mivel töltötték a szabadidejüket, milyen kapcsolatban voltak a természettel stb. Minden gyermek saját indiánpólót festett, indián nevet választott.
Mivel az indiánok törzsekben éltek, a táborozó csoportok is törzsekké váltak, törzsi nevet választottak maguknak, és beavatási szertartáson vettek részt (tüzes vizet ittak, békepipát szívtak). Az így alakult törzsek, az Apacsok, a Sziúk, a Tűzmadarak, a Csikaszók és a Navahók egy egész héten át rótták a hegyeket, völgyeket, betörték a vadlovat, szelték a Duna vizét, bölényre vadásztak, a Helytörténeti múzeumban megtekinthették az indiánok életét bemutató kiállítást… Útjuk során, a törzsfőnökök (óvónénik) segítségével rengeteg ismerettel gazdagodtak az őket körülvevő növény és állatvilágról. Zöld Szíves szemlélettel barangolták be Dunaharaszti természeti kincseit, megismerve a Zöld Szív 10 pontját.
Az indiánok minden nap visszatértek táborhelyükre az óvodába és ebéd után a földön pihenve enyhítettek útjaik fáradtságán. Egy kis pihenés után a fák árnyékában a saját készítésű indiánsátorban hűsöltek, íjjal célbalövést, labdával célbadobást gyakoroltak, s igény szerint kézműveskedhettek.
A hét folyamán teljesítették a Zöld Szívesek 7 próbáját és kiérdemelték, hogy Zöld Tündér igazi Zöld Szívesekké avassa őket. Ezt egy eskütétellel erősítették meg és átvehették megérdemelt Zöld Szíves igazolványaikat.
Akiknek köszönettel tartozunk:
Szilágyi Anikónak és a Szilágyi Lovasudvarnak az egész heti lovaglás biztosításáért, azért amilyen kedvesen és figyelmesen vezették be gyermekeinket a lovak világába.
Gál Tímeának az egész heti finom péksüteményért, amivel a kis indiánok éhségét csillapítottuk
Rónai Jánosnak, aki a vadvizen kalauzolta motorcsónakjával indiánjainkat
Helytörténeti múzeumnak, ahol megismerhettük az indiánok eszközeit, életmódját, szokásaikat, és a szülők támogatását, hogy a kért eszközökkel támogatták táborunk sikerességét.
Piliszántó, kirándulás paksi Öko-munkacsoport Alapítvány
2022. május 28.
A paksi Öko-munkacsoport Alapítvány egy teljes busznyi csapattal zöldszíves túrán vett részt Pilisszántón, 2022. május 28-án Orgoványi Anikó vezetésével.
Túránkat Pilisszántó belterületén kezdtük. Először a temetőben emlékeztünk meg a pálosokról, és kolostoralapítójukról, Boldog Özsébről, majd a pincemúzeumban tekintetük meg a legendás „keresztes követ”, és a kolostor egykori, 12 méter mély kútját.
Ezután a Csillagösvényt jártuk be, ahol egy domb oldalán emelkedő ösvény mellett egykori nagy történelmi alakjaink fa szobrait csodáltuk meg, és mutattuk be érdemeiket. Szobraiknál megemlékeztünk Nimród királyról, Attila nagykirályról, Árpád fejedelemről, István királyról, László
királyról, Boldog Özsébről, és Mátyás királyról is. Végül a Makovecz Imre tervezte Nagyboldogasszony tiszteletére emelt kápolnánál közösen énekeltünk egy éneket.
Pomáz, Holdvilágárok 2022. május 22.
Túra a Holdvilágárokba? Ugrás a mélyvízbe egy óvoda egész nevelőtestületének?
Bevállalósak ezek a dunaharaszti óvónénik! – gondoltam, amikor megtudtam, hogy a kínálati „étlap” lehetőségei közül éppen ezt a kihívásokkal teli programot választottátok. Nosza, rajta, csak az időjárás legyen kegyes hozzánk, úgy, mint azt a több évtizedes zöldszíves
tapasztalatunk alapján megszokhattuk.
Szakadó esőre ébredtem a túra napjának reggelén. Májusi eső aranyat ér, de igazán várhatott volna még egy napot! Aggodalommal néztünk egymásra a túrasegítőkkel, és már szőttük is a B tervet, lelkünk mélyén remélve azonban, hogy mégsem lesz szükség rá.
A buszra felszállva már érzékeltem, hogy a hangulattal nem lesz gond, időjárás ide vagy oda. Csupa kedves arc mosolygott rám. A helyszínre érve az eső is elállt. A túra első részén még sáros, csúszós volt az út. Sok helyen kereszteztük a patak útját, de a mederben lévő kövek,
deszkák, vastag faágak segítségével ezt is megoldottuk.
Hamarosan elérkeztünk a Domini forráshoz, ahol friss vízzel tölthettük meg a kulacsainkat. A táj egyre vadregényesebbé vált.
Hatalmas sziklák torlaszolták el a patakmedret, és a talajerózió következtében a fák vastag tartógyökerei is láthatóvá váltak. A szurdokvölgybe érve a földtörténet is kirajzolódott előttünk. Vulkánkitörésről árulkodik a kőzet anyagát kitevő andezittufa, vagyis a vulkáni hamu, mely vastag iszaprétegben rakódott le az őskori tenger aljára. A felsőbb szinten a vulkanikus bombákkal (breccsákkal) teleszórt réteg szintén intenzív vulkáni működésről tanúskodik. Ebbe a rétegbe vájtak be több barlangot valamikor még az ókorban, s ezek közül az Y barlangba be is sétáltunk. Ezután következett a túra egyik legizgalmasabb része, a létra megmászása. Ezen a 15 méter magas, a sziklafalba rögzített fém létrán való felmászás valóban kihívást jelents ezen a sáros bakancsok sem könnyítettek.
Az út elején mindössze öten-hatan jelentkeztek a megmászására, a helyszínen azonban fordult az arány, mert menet
közben sokaknak megjött a bátorsága. Jól döntött, aki felmászott, mert itt várt minket az út leglátványosabb része, a kb. húsz méter magas, kézzel kifaragott sziklafal, és a mélyén húzódó beavató barlang, melynek a bejáratát láthattuk. A fal felszínén jól kivehetőek a kultikus céllal készült kaptár kövek, valamint a négy vörös sáv, amit valamilyen módszerrel elődeink beleitattak a kőzetbe. Tovább sétálva az erdei ösvényen, megálltunk egy kivágott fa rönkjénél, melyet zöld szív alakban körbenőttek a sarjai. Körülötte kézen fogva kört
alkottunk, és elénekeltük a „Koszorú, koszorú” kezdetű dalt, az egykori fa-anya tiszteletére, mely még holtában is képes az életadásra. Tovább haladva szemügyre vettük egy a régiségben kifaragott merülő medence töredékét, és a mellette kivehető lépcsősort. Izgalmas megtapasztalni a régmúlt máig megmaradt emlékeit. Ezután kényelmesen haladtunk lefelé madárcsicsergéstől zengő tavaszi erdőben, miközben az elől haladókkal folyamatosan mentettük az útról a csigákat, és különféle bogarakat. Az erdei útról egy kis kitérővel egy napsütötte, virágos rétre értünk, ahol a pilisi hegyek koszorújának látványára csodálkoztunk rá. Felszabadulva az izgalmak szorításából, miszerint szerencsésen túlvagyunk a túra nehezén,
játékos jókedvünkben legurultunk a lejtőn. Először egyesével, majd ketten-ketten összekapaszkodva, végül egy hatos láncot alkotva gurultunk a lejtőn. Látványunktól még a nap is felkacagott, és még az óvodások is kedvet kaptak volna!
Mindannyiotoknak gratulálok, hogy ezt az élménytúrát felvállaltátok. Ügyesek, bátrak és érdeklődőek voltatok. Köszönöm a szervezőknek, Beának és Andinak, hogy kedvet csináltak nektek a részvételhez. Köszönöm a segítőinknek, Katona Endrének és Dr. Gyöngyösi Józsefnek, hogy támogatóan mellettünk álltak. Remélem, mindenkinek kellemes
emlékként marad meg ez a kihívásokkal teli túra. Ha szeretnétek, gyertek máskor is, egy következő útvonalra!
A Zöldszíves Hétszínvirág Óvoda szervezésében cserjementesítést tartottak a Kápolna-dombon, dr. Sziráki György, az MTA doktora irányításával
A Víz világnapja és a Föld napja szellemiségében rendeztük meg zöldszíves programunkat Budapesten, a Margit-szigeten, 2022. április 23-án, szombaton. Az időjárás megint kegyes volt hozzánk, mert bár előző nap, és az utána következő nap is esett az eső, a találkozónk ideje alatt remek időnk volt! A mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola diákjait és pedagógusait láttuk vendégül. A 23 gyerek (14 alsós + 9 felsős) és három pedagógus – Falatyné Berkesi Márta, Kristóf Viktória és Csávás Adél (+ egy kísérő szülő) környezetbarát módon, vonattal utaztak Budapestre és tömegközlekedéssel jöttek a helyszínre. A sziget bejáratánál fogadtuk őket a csoportvezetőkkel: Gerőcsné Czeglédi Irén, Szathmáry Panka, Rádi Rózsa, dr. Victor András, Mester Andrea, Jenei Csabáné Ili, és Orgoványi Anikó.
Az előző napi bejárás során kijelölt mérőpontokra vezettük a gyerekeket, akik először vízvizsgálati és vízkémiai programokon vettek részt, három csoportban. A Duna-parton Victor András vezetésével a folyó vízminőségét vizsgálták, Gerőcsné Czeglédy Irén tanárnő látványos vízkémiai varázslatokkal kápráztatta el a gyerekeket (a futópályán kocogók örömére ?), Szathmáry Panka tanárnő pedig a kémiai kísérleteit még drámapedagógiai játékkal is színesítette, minek során a gyerekek elképzelték magukat különféle vízi élőlények helyébe. A vizes programok végén, egy mezőberényi kisfiú, Máté tartott ismeretterjesztő előadást a budapesti hidakról, és a Margit-sziget történetéről. Az értékes és hasznos ismeretekkel gazdagodott kis csapat ezután tovább sétált a sziget belseje felé, ahol a Vadas-kert ragadozó és vízi madarait csodálhatták meg.
A következő helyszínen Jenei Csabáné, Ili tanár néni várta a gyerekeket környezetvédelmi bemutatójával. Az otthonról hozott komposztmintában a nagyító alatt különféle lebontó szervetek – rovarok, lárvák sokasága izgett-mozgott. Hasznos tevékenységük folytán a növényi hulladék értékes táptalajjá változott. A hulladék szelektív szétválogatásának fontosságáról is beszélgettek, majd 13+1-es totó formájában adtak számot a tudásukról.
A Domonkos kolostor romjainál izgalmas kincskereső játékkal várta Orgoványi Anikó a gyerekeket. A IV. Béla király által, a tatárjárást követően alapított kolostorban, legkisebb lánya, Margit nevelkedett. A fiatalon meghalt Margitot később pápai jóváhagyással szentté avatták. Sírhelyét a kolostor templomában vörös márvány sírkő jelzi. A gyerekek a kolostor alaprajzát ábrázoló térkép segítségével indultak kincskeresésre, és a megadott helyszíneken sikeresen rátaláltak az előzetesen elrejtett zöldszíves tárgyakra. A találkozó legmeghatóbb pillanata volt, amikor szent Margit sírját körbeállva, a gyerekekkel együtt imádkoztuk el a Miatyánkot.
Sétánk ezután a sziget ősplatánjához vezetett. A közel kétszáz éves juharlevelű platánt (Platanus x hispanica) József nádor ültette 1823-ban. A mára már 40 méter magasra nőtt fa derekát 14 gyerek ölelte körül egymás kezét fogva. A fák életét bemutató programmal Rádi Rózsa és Mester Andrea készült, de az idő gyors pergése miatt erre most nem került sor. Sebaj, legközelebb ez lesz a fő témája a zöldszíves rendezvényünknek.
A Japán-kertnél megemlékeztünk a Városligeti-tóba ideiglenesen áttelepített, majd ott a mérgezés miatt elpusztult állatokról. Intő és kézzelfogható példa volt ez a gyerekek számára, hogy a felelőtlen emberi viselkedés milyen károkat okozhat. A zenélő kút muzsikáját ugyan nem hallottuk, de magas teraszáról megcsodáltuk a kilátást, és megtapsoltuk a lakodalmas menet élén éppen arra haladó menyasszonyt és vőlegényt, amit örömmel fogadtak. A program zöldszíves része ezzel véget ért.
Ezúton köszönöm a csoportvezető pedagógusoknak lelkiismeretes felkészülésüket és önzetlen munkájukat! Nagyon sok ilyen remek szakemberre lenne szükség az országban! Köszönöm a mezőberényi pedagógusoknak – Mártinak, Adélnak és Vikinek, hogy szabadidejük feláldozásával vállalták a gyerekekkel az utazást, és a programon való részvételt. Ennyi gyerekkel átszállásokkal tömegközlekedni nem kis feladat! Végül köszönöm a gyerekeknek az aktív részvételüket és az élénk érdeklődésüket. Remélem, pozitív élményként marad meg számukra ez a Margit-szigeti kirándulás, és még sokáig fognak emlékezni rá. Szeretettel várunk benneteket további programjainkra is!
Zöldszíves szeretettel: Orgoványi Anikó
Magaságyások a PSG-ben
A 2020-21-es tanévtől ismét Ökoiskola címmel rendelkezik intézményünk, a Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola. A címhez kapcsolódó egyik vállalásunk az iskola területén megvalósított magaságyások, amelyeket 2022 tavaszán sikerült elhelyezni. A négy ágyás gondozásából minden korosztály kiveszi a részét: cukkinit, paradicsomot, salátát, epret, citromfüvet, mentát, hagymát, zöldborsót és retket vetettek és ültettek kisebb és nagyobb diákjaink.
Víz Világnapja Zöldszíves módra
Minden év március 22-e a Víz ünnepéről szól. Erről a „világszülinapról” ovink zöldszívesei is megemlékeznek. Zöld Tündér természetesen most is meglátogatta a gyerekeket, újabb üzenetet hozott a Természettől, Tavasz Tündértől és sokat mesélt nekik a víz szerepéről. A gyerekek jó ismerősként várták már Zöld Tündért, szívesen fogadták kérését, hogy látogassák meg a Dunát, köszöntsék fel a jeles nap alkalmából, végezzék el a víz kísérleteket, fedezzék fel a Dunapart élővilágát. A kisebbek pedig a Védenc fánkat ébresszék fel szép tavaszi énekkel téli álmából. Beszélgettek arról is, hogy a víz valakinek a „lakása”, valaki pedig abból táplálkozik, erősödik, növekedik. A Tündér egy kis varázslásra is kérte a gyerekeket, énekeljenek minél több esővarázsló, eső hívogató éneket, hogy végre jól megöntözze a tavaszi ébredésben a növényeket.
Képes összefoglaló