Category Archive Programok

ByZöld Szív ITM

Zöld Szív nap a Margit-szigeten a Víz világnapja és a Föld napja szellemiségében

A Víz világnapja és a Föld napja szellemiségében rendeztük meg zöldszíves programunkat Budapesten, a Margit-szigeten, 2022. április 23-án, szombaton. Az időjárás megint kegyes volt hozzánk, mert bár előző nap, és az utána következő nap is esett az eső, a találkozónk ideje alatt remek időnk volt! A mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola diákjait és pedagógusait láttuk vendégül. A 23 gyerek (14 alsós + 9 felsős) és három pedagógus – Falatyné Berkesi Márta, Kristóf Viktória és Csávás Adél (+ egy kísérő szülő) környezetbarát módon, vonattal utaztak Budapestre és tömegközlekedéssel jöttek a helyszínre. A sziget bejáratánál fogadtuk őket a csoportvezetőkkel: Gerőcsné Czeglédi Irén, Szathmáry Panka, Rádi Rózsa, dr. Victor András, Mester Andrea, Jenei Csabáné Ili, és Orgoványi Anikó.

Az előző napi bejárás során kijelölt mérőpontokra vezettük a gyerekeket, akik először vízvizsgálati és vízkémiai programokon vettek részt, három csoportban. A Duna-parton Victor András vezetésével a folyó vízminőségét vizsgálták, Gerőcsné Czeglédy Irén tanárnő látványos vízkémiai varázslatokkal kápráztatta el a gyerekeket (a futópályán kocogók örömére 😊), Szathmáry Panka tanárnő pedig a kémiai kísérleteit még drámapedagógiai játékkal is színesítette, minek során a gyerekek elképzelték magukat különféle vízi élőlények helyébe. A vizes programok végén, egy mezőberényi kisfiú, Máté tartott ismeretterjesztő előadást a budapesti hidakról, és a Margit-sziget történetéről. Az értékes és hasznos ismeretekkel gazdagodott kis csapat ezután tovább sétált a sziget belseje felé, ahol a Vadas-kert ragadozó és vízi madarait csodálhatták meg.

A következő helyszínen Jenei Csabáné, Ili tanár néni várta a gyerekeket környezetvédelmi bemutatójával. Az otthonról hozott komposztmintában a nagyító alatt különféle lebontó szervetek – rovarok, lárvák sokasága izgett-mozgott. Hasznos tevékenységük folytán a növényi hulladék értékes táptalajjá változott. A hulladék szelektív szétválogatásának fontosságáról is beszélgettek, majd 13+1-es totó formájában adtak számot a tudásukról.

A Domonkos kolostor romjainál izgalmas kincskereső játékkal várta Orgoványi Anikó a gyerekeket. A IV. Béla király által, a tatárjárást követően alapított kolostorban, legkisebb lánya, Margit nevelkedett. A fiatalon meghalt Margitot később pápai jóváhagyással szentté avatták. Sírhelyét a kolostor templomában vörös márvány sírkő jelzi. A gyerekek a kolostor alaprajzát ábrázoló térkép segítségével indultak kincskeresésre, és a megadott helyszíneken sikeresen rátaláltak az előzetesen elrejtett zöldszíves tárgyakra. A találkozó legmeghatóbb pillanata volt, amikor szent Margit sírját körbeállva, a gyerekekkel együtt imádkoztuk el a Miatyánkot.

Sétánk ezután a sziget ősplatánjához vezetett. A közel kétszáz éves juharlevelű platánt (Platanus x hispanica) József nádor ültette 1823-ban. A mára már 40 méter magasra nőtt fa derekát 14 gyerek ölelte körül egymás kezét fogva. A fák életét bemutató programmal Rádi Rózsa és Mester Andrea készült, de az idő gyors pergése miatt erre most nem került sor. Sebaj, legközelebb ez lesz a fő témája a zöldszíves rendezvényünknek.

A Japán-kertnél megemlékeztünk a Városligeti-tóba ideiglenesen áttelepített, majd ott a mérgezés miatt elpusztult állatokról. Intő és kézzelfogható példa volt ez a gyerekek számára, hogy a felelőtlen emberi viselkedés milyen károkat okozhat. A zenélő kút muzsikáját ugyan nem hallottuk, de magas teraszáról megcsodáltuk a kilátást, és megtapsoltuk a lakodalmas menet élén éppen arra haladó menyasszonyt és vőlegényt, amit örömmel fogadtak. A program zöldszíves része ezzel véget ért.

Ezúton köszönöm a csoportvezető pedagógusoknak lelkiismeretes felkészülésüket és önzetlen munkájukat! Nagyon sok ilyen remek szakemberre lenne szükség az országban! Köszönöm a mezőberényi pedagógusoknak – Mártinak, Adélnak és Vikinek, hogy szabadidejük feláldozásával vállalták a gyerekekkel az utazást, és a programon való részvételt. Ennyi gyerekkel átszállásokkal tömegközlekedni nem kis feladat! Végül köszönöm a gyerekeknek az aktív részvételüket és az élénk érdeklődésüket. Remélem, pozitív élményként marad meg számukra ez a Margit-szigeti kirándulás, és még sokáig fognak emlékezni rá. Szeretettel várunk benneteket további programjainkra is!

Zöldszíves szeretettel: Orgoványi Anikó

ByZöld Szív ITM

Nagy sikere van a zöldszíves rajzpályázatnak!

Kedves Zöldszívesek!

Először is gyönyörű rajzok érkeztek. Köszönet érte a kis alkotóknak és felkészítő pedagógusaiknak!
Másrészt a rajzokkal díszített pólók és képeslapok is nagy sikert arattak mind a díjazottak, mind szüleik részéről. Már érkeznek a pótrendelések!
Harmadrészt a letmicro pólókészítőknél is nagy sikert arattunk, ezen a héten mi nyertük meg népszerűségi listájukat. Megjelentettek minket a Fb. oldalukon, és felajánlottak egy 3000 Ft-os kupont, amit a következő pólórendelésünkkor felhasználhatunk.
Ennek örömére közönségszavazást indítottunk a Zöld Szív Facebook oldalán, azokból a szép rajzokból, amik még nem szerepelnek pólón. Ha tudjátok, keressétek fel a Fb. oldalunkat, és szavazzatok! Íme a link az oldalhoz:
https://www.facebook.com/groups/203242229752489
Várjuk a szavazataitokat!

Zöldszíves szeretettel: Orgoványi Anikó

Please connect an instagram account from the dashboard.
ByZöld Szív ITM

Felvidéki túra Rákóczi fejedelem nyomában 2014. június 27-29.

Kitörő örömmel üdvözöltük egymást június 27-én, péntek reggel Budapesten, a Hősök terénél lévő Homokóránál. Olyan jó volt újra találkozni! Fiatal, energikus buszvezetőnk Lator Zsolt feltessékelt minket a járgányára, s már indultunk is a három napos túránkra. Délelőtt 11 óra tájban megérkeztünk Sárospatakra, a Comenius Tanítóképző Főiskola Kollégiumába, ahol elfoglaltuk helyünket, majd ebédelni indultunk az V. András étterembe, ahol finom ebéddel vártak minket. Ezután felkerekedtünk, hogy felderítsük magunknak a történelmi város nevezetességeit.

A sárospataki Rákóczi vár szépsége és történelmi kisugárzása elbűvölt mindannyiunkat. A várat Perényi Péter koronaőr építtette 1534-1542-ig. Itt kötött házasságot Balassi Bálint Dobó Krisztinával. 1605-ben Bocskai hatalmába került, majd Lorántffy Zsuzsanna örökölte meg a várat, mely 1616-ban az I. Rákóczi Györggyel kötött házassága révén a Rákócziak birtokába került. (Az ő dédunokájuk lett később II. Rákóczi Ferenc.) Az ifjú pár lelkes építkezésbe kezdett, s az évek során szépen felújította, korszerűsítette a várat. 1647-ben épült meg a kifinomult ízlésre valló, késő-reneszánsz stílusú Lorántffy lodzsa is. A vár Sub Rosa saroktermében kezdődött a XVII. sz. közepén a Wesselényi-féle összeesküvés. Az idők során aztán, hol a császári katonaság, hol a kuruc felkelők kezén volt a vár, majd miután Thököly Imre kuruc csapatai felszabadították a várost, II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött, s 1708-ban ide hívta össze az országgyűlést. Nem véletlenül írta Petőfi Sándor a városban járva: “E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáznak a magyar forradalmak oroszlánjai.”

A városban sétálva megemlékeztünk Szent Erzsébetről, aki II. András király és Gertrudis királyné házasságából itt született. Sétánk során ellátogattunk az 1531-ben alapított református kollégiumhoz, amelynek falai között tanított például 1650-1654-ig a haladó szellemű pedagógus, Comenius is, Lorántffy Zsuzsanna meghívására. Az iskola fennállása során nem kisebb hírességek tanultak itt egykoron, mint pl. Bessenyei György, Fáy András, Gárdonyi Géza, Kossuth Lajos, Tompa Mihály vagy Móricz Zsigmond. A városnézés befejeztével visszatértünk az V. András étterembe vacsorázni, majd a kollégium épületében gyűltünk össze egy kis esti éneklésre, borozgatásra.

Másnap kedves barátunk, Lendvai György csatlakozott hozzánk, aki helyi ismerete révén vállalkozott az aznapi kalauzolásunkra. Reggeli után busszal indultunk Sátoraljaújhelyre, ahol kaptatós túra során megnéztük a Szárhegyen felállított Magyar Kálváriát. A 14 stációból álló emlékművet 1936-ban avatták fel a trianoni határozat következtében elcsatolt 38 magyar város emlékére.  A 345 m magas hegytetőre érve a Szent Koronát idéző Szent István kápolna zárja az együttest. A feltárulkozó gyönyörű panoráma feledtette velünk a hegymászás fáradalmait. Utunk ezután a határ túloldalára eső Borsi várába vezetett, ahol 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, Felsővadászi I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekeként. Miután megkoszorúztuk a szobrát, Orgoványi Anikó elszavalta „Rákóczi Fejedelemhez” című versét, a múzeum jelenlegi gondnoka, Kázmér István pedig őszinte lelkesedéstől fűtött tárlatvezetést tartott nekünk.

Kassán a Szent Erzsébet dómban megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc és édesanyja, Zrínyi Ilona szarkofágját. Megható, hogy egy sírban fekszik anya és fia, sőt még a fejedelem egyik fia, József is. A kriptában található szomszédos sírok is a fejedelemhez hű bujdosók földi maradványait rejtik, például itt alussza örök álmát gróf Bercsényi Miklós és felesége is. A városban építették fel a fejdelem rodostói házának mását, annak eredeti bútorzatával, mely nagy részét egykor Rákóczi saját kezével készítette. Városnéző sétánk során felkerestük Márai Sándor író szobrát és egykori lakóházát. A nap végén visszaindultunk Sárospatakra, ahol vacsoránk elköltése után a szálláshelyünkön összeültünk, és baráti beszélgetés során ki-ki beszámolt zöldszíves tevékenységéről.

Harmadik nap a reggeli után felkerekedtünk, és Tokajra utaztunk, sétáltunk a belvárosban, megnéztük a tokaji múzeumot, majd jóféle tokaji borokat vásároltunk egy helyi termelőtől. A Tisza és a Bodrog találkozásánál fekvő Bonchidai Csárdában ebédeltünk. Utunk zárásaként a bodrogkeresztúri Dereszlai pince több száz éves rejtek labirintusát derítettük fel, majd végigkóstolgattuk a pincészet finomabbnál finomabb tokaji borait. Igen jó hangulatban intettünk búcsút Tokaj hegyaljának, s vettük az irányt hazafelé. Jövőre Sukoróra látogatunk el, Viza Tiborné Mariann és Komlósi Lászlóné Zsuzsa meghívására. Élvezetes nyarat, jó pihenést kívánok mindannyiuknak!

Zöldszíves szeretettel:
Orgoványi Anikó

ByZöld Szív ITM

Zölszíves gyerekek Dunaharaszti természeti kincsei között

Zölszíves gyerekek Dunaharaszti természeti kincsei között2012. május 19-én a Hétszínvirág Tagóvoda Fehér csoportos zöldszíves gyerekei felkerekedtek, hogy megismerjék Dunaharaszti természeti kincseit, a tavasz ékszereit, a vadon élő virágokat. Mi harasztiak büszkén mondhatjuk el, hogy nekünk még vannak olyan területeink, ahol viszonylag zavartalan körülmények között élhet egymás mellett a vadnövény- és állatvilág. Óvodánk gyermekei a Föld Napja alkalmából már megkapták zöldszíves tagsági igazolványukat, amely bizonyítja, hogy kiállták a zöldszívesek hétpróbáját, a Zöld Szív országos ifjúsági természetvédő mozgalom méltó tagjai, a természetre vigyáznak és óvják azt.

Reggel 9-kor gyülekeztünk. Közel ötvenen indultunk első felfedezésre váró területünkre, az Alsónémedi-árok turjánvidékére. Útközben az autókból nyulat, őzikét pillanthattunk meg, majd kócsagokat vettünk észre, előkerültek a fényképezőgépek, messzelátók. Bár mindannyian harasztiak voltunk, ezt a területet senki sem ismerte. Első dolgunk volt köszönteni a természetet, majd a gyerekek elmondták szüleiknek, hogyan viselkednek a zöldszívesek a természetben, milyen szabályokat kell betartanunk.

  1. A zöldszívesek nem gyűjtik, tépik a természet kincseit, lehajolnak hozzá és úgy gyönyörködnek benne.
  2. A természet csendjét nem zavarják meg.
  3. Szemetet, oda nem illő dolgot nem hagynak maguk után.

Zölszíves gyerekek Dunaharaszti természeti kincsei közöttEzek után elkezdődött a “virágvadászat”. A családi csapatok egy-egy ott élő virág fényképét kapták meg, feladatuk az volt, hogy kutassák fel azt a lápréten, és ha megtalálták jelezzenek, hogy közösen beazonosíthassuk. A réten így megismerhettünk közel húsz féle virágot, melyek között volt elterjedtebb, közönségesebb, de voltak védett fajok is, például kormos csáté, vagy az orchidea félék közé tartozó szunyoglábú bibircsvirág, mocsári kosbor?

A rét a mai gyerekek számára akár lehetett volna egy “ingerszegény” terület is, hiszen sehol egy kalandpálya, egy mászóka vagy egyéb mesterséges kalandforrás. a természet azonban lehetőséget adott a lecsendesedésre, elmélyülésre, rácsodálkozásra, az illatok és a táj szépségének befogadására. Magunk is csodálkoztunk, hogy ezen a nem túl nagy területen több, mint két órát töltöttünk el úgy, hogy észre sem vettük, hogy elszaladt az idő.

Utunkat ezek után a Kápolna domb felé vettük, hiszen itt is várt még ránk számtalan szép virág, illetve az erdő. Megérkezésünk után ismét kiosztottuk a megismerésre váró virágok fényképeit. Lelkes kutatás után, itt is megismerkedhettünk 16 féle virággal, többek között a fokozottan védZölszíves gyerekek Dunaharaszti természeti kincsei közöttett, nem túl látványos, de annál értékesebb csikófarkkal, a szártalan csüdfűvel és a – már elvirágzott, de leveléről felismerhető – pusztai meténggel. Kerestük a homoki nőszirom leveleit is, de nem találtuk. Sajnos lehet, hogy igaz az, amit felháborodva hallottunk: valaki kiásta e védett növény akkor nyíló példányait. A Kápolna domb gyepes területe kiemelten gazdag vadvirágokban, ezért sajnálattal vettük észre, hogy a hajdanán helyi védelemben részesült gyepes területet beültették oda nem illő tujákkal, fenyőfélékkel. Sajnos ez a mesterséges “parkosítás” felboríthatja az itt élő gyep természetes társulásait és kiszoríthat számos itt honos növényfajt.

Kirándulásunk következő célpontja az erdő volt. Előző este természetben lebomló papírcsíkokkal jelöltem meg a fákat, hogy el ne tévesszük az útvonalat, és eljussunk az árvalányhajas, gyepes területekig. Az erdőben szintén felfedezhettünk épp akkor nyíló virágokat. Az erdő igazi vadregényes, nyomkövető kaland helyszínévé változott. Ahogy a dal mondja, “Árkon-bokron által, háton hátizsákkal” elérkeztünk az árvalányhajas tisztásra. Itt a védett pusztai árvalányhaj, illetve a – szintén védett – homoki árvalányhaj is megtalálható. A látvány szépsége önmagáért beszélt. Nem sokkal arrébb megtaláltuk a védett báránypirosító, illetve homoki varjúháj állományait. Több település büszke lenne, ha ilyen gyönyörű árvalányhajas területtel rendelkezne. A túrát piknikezés követte. szülők, gyerekek egyaránt csodálkoztak, hogy ilyen gyönyörű területek találhatóak csupán egy karnyújtásnyira tőlünk, amely tökéletes lehetőséget kínál egy hétvégi pár órás sétára, kirándulásra, feltöltődésre.

Zölszíves gyerekek Dunaharaszti természeti kincsei közöttTöbben megjegyezték, ide még biztosan visszatérnek. Pihenés után, egy kitaposott ösvényen folytattuk tovább túránkat, amikoris szomorúan tapasztalhattuk meg, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Parki Igazgatóság által is nyilvántartott, védett árvalányhaj, bunkós hagyma, illetve homoki fátyolvirág legnagyobb élőhelye mára sivataggá változott. Az itt élő értékes gyepes területet teljesen elpusztították és úgy tudjuk, egy részét ki is vonták az erdőművelési ágazatból. Kíváncsian várjuk, mi lesz ennek a nem is olyan régen még természetvédelmi szempontból igen értékes területnek a sorsa, vajon mi készül a helyén. Túránkat egy rövid séta után, a Kápolna domb túloldalán fejeztük be. Az erdő a maga szépségével, vadregényes hangulatával, igen tartalmas élmények átélésére adott lehetőséget felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. Pedagógiai szempontból szintén páratlan, kimeríthetetlen lehetőségeket kínál a tanárok, nevelők számára.

Ma már szinte divat “zöldnek” lenni, de – véleményem szerint – ehhez nem elég aggódni az Atlanti Óceán „egészségéért”, illetve félelemmel figyelni a távoli jéghegyek olvadását. A Zöld Szív jelszava: Gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan. Vagyis teremtsünk kapcsolatot a helyi élővilággal, ismerjük meg, legyünk büszkék rá és – ameddig csak lehet – óvjuk meg a természetes élőhelyeket.

A kirándulás megszervezéséhez nyújtott felbecsülhetetlen szakmai segítségéért ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Sziráki Györgynek, a Természettudományi Múzeum nyugalmazott főmúzeológusának, a helyi természet kiváló ismerőjének és Miszlainé Imolának, a Hunyadi János Általános iskola biológia szakos tanárnőjének, aki szintén segítette a kirándulás szakmai sikerét.

Mester Andrea óvónő

Scroll UpScroll Up