Bajai óvodások látogatása Bácsalmáson
A Bajai Óvodaigazgatóság Damjanich Utcai Óvodájának nagycsoportosai kirándultak velünk egyet Bácsalmáson. Vonattal érkeztek, majd lovaskocsival tették meg az utat a Bácsalmási Kékfestő Műhelyig. Bakos Zoltán kékfestő népi iparművész a kékfestés rejtelmeibe kalauzolta a kíváncsi óvodásokat, akik még a kézi mintázást is kipróbálhatták. Köszönjük szépen az együtt töltött szép napot!
Összeült a Zöldszíves Nagytanács
Június 1-én összeült ismét a Zöldszíves Nagytanács (Bölcsek Tanácsa). Steinhauser Klárika meghívására Budaörsön találkoztunk, ahol Klárika vendégszeretetét élvezhettük, majd a közeli Kő hegyre kirándultunk. A találkozó résztvevői voltak: Daradó Istvánné Terike, Orgoványi Anikó, Saly Erika, Steinhauser Klára, Szabó Gábor, Vida Gábor, Victor András. Nagyon örültünk a hosszú kihagyás utáni találkozásnak, és megállapodtunk abban, hogy ezentúl sűrűbben találkozunk és a Zöld Szív ügyét is napirenden tartjuk.
Holnap Környezetvédelmi Világnap!
Az idei esemény legfőbb világszintű üzenete, hogy tegyél a műanyagszennyezés ellen: ha nem tudod újrahasználni, előzd meg-utasítsd vissza a műanyagokat!
Hogy miért épp a műanyagcsökkentés van már megint porondon, azt rettentő hosszasan lehetne sorolni, ezért most csak szemezgetek a lehetséges okokból:
? Az 1950-es évek óta 8,3 milliárd tonnányi műanyagot állítottunk elő.
? A világ összes műanyagának 91%-a nem hasznosul újra.
? Percenként egy teherautónyi szemét kerül a tengerekbe és óceánokba.
? Egy 2015-ös kutatás szerint éves szinten 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba.
? Ha tartjuk ezt az irányt, 2050-re több műanyag lehet az óceánokban, mint hal.
? Németországban már a sörben, a mézben és a cukorban is találtak mikroműanyagokat.
Jogosan felmerülhet benned a kérdés, hogy akkor ez most lényegében arról szól, hogy örökre felejtsük el a műanyagok használatát?
Nem, nem erről van szó.
A műanyagmentes törekvés fő célja nagyon hasonló ahhoz, amiről maga a hulladékmentes életmód is szól:
? Utasítsd el azt, amire nincs szükséged (pl. műanyag szatyorra, mert van nálad vászontáska: https://bit.ly/2LZhdqC ).
? Csökkentsd annak mennyiségét, amire szükséged van (pl. a bolti vegyszerek helyett takaríts a környezetbarát szenthármassal: szódabikarbónával, mosószódával és citromsavval: https://bit.ly/2qzdeYR ).
? Keresd a műanyagban szegény, környezetbarát alternatívákat (pl. fém termoszt az eldobható pet palack helyett, még az italod is hideg marad benne a nyári forróságban: https://bit.ly/2kLvdrq ).
? Használd minél tovább (pl. ha már van egy műanyag dobozod, ne dobd ki csak az anyaga miatt, inkább tegyél róla, hogy ezt használd újabb eldobható tányérok-dobozok helyett).
? Ha pedig már nem látod hasznát, szelektáld, hasznosítsd amit csak lehetséges (erre pedig gondolj már a vásárlás pillanatában is, mert hiába szelektálnál te jó szívvel, ha olyat választottál, amit nem lehet).
❓ Te hogyan csökkented az egyszer használatos műanyagok mennyiségét a mindennapjaid során?
Írd meg hozzászólásban!
A paksi Hétszínvirág Óvoda Környezetünkért kitűntetést kapott
A paksi Hétszínvirág Óvoda “Környezetünkért” kitűntetést kapott a várostól. A Zöldszíves Óvodára mi is büszkék vagyunk. Bemutatunk néhány friss példát, milyen gazdag környezeti nevelési tevékenységet folytatnak. A képeken: bogár hotel, gilisztafarm és magoncnevelés közben láthatók a gyerekek és pedagógusok. Gratulálunk! Büszkék vagyunk rátok!
Vízvizsgálaton volt a dunaharaszti Hétszínvirág Óvoda Világoszöld csoportja
Vízvizsgálaton volt a dunaharaszti Hétszínvirág Óvoda Világoszöld csoportja. Miután elvégezték a vizsgálatokat, ilyennek látták az ébredező Kis-Dunát.
Országos szakmai találkozó – Hortobágy-Máta, 2017. szeptember 22-24.
Szeptember 22. péntek
Gyönyörű napsütéses időben érkeztünk Hortobágy-Mátára. Örömmel üdvözöltük egymást majd elfoglaltuk helyeinket a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának fennhatósága alá tartozó „Fecskeház” erdei iskola házban. A résztvevők Budapestről, Inkéről, Dunaharasztiról, Hajdúszoboszlóról, Paksról, Pomázról és Szigetbecséről érkeztek.
Délután fél négykor felfedező sétára indultunk a mátai lovasfaluba és környékére. A Hortobágy folyócskán átkelve igazi meglepetésként ért bennünket a sziki őszirózsás mező. Ameddig a szem ellátott, lila virágszőnyeg borította a talajt. A kisebb tisztásokat kihasználva mindjárt le is heveredtünk a virágok közé, élvezve közelségüket, illatukat és a felettünk ragyogó kora őszi égboltot. A zöldszíves szelíd megismerési módszer rejtelmeibe beavattuk új tagjainkat is, akik a sisakos sáskákkal sikeresen megbarátkoztak, ujjukra, vállukra csalogatva azokat. A lovasfalu istállójában gyönyörű, szépen ápolt lovakat láthattunk, a lovardában pedig a díjugratásból is ízelítőt kaphattunk. Szálláshelyünkre visszatérve helyi specialitás, a bográcsban készített slambuc várt bennünket, amelyet jóízűen elfogyasztottunk.
Vacsora után a Zöld Szív bemutatása következett, ppt előadás keretében, sok képpel, beszámolóval és a 2017-2018-as tanévre szóló tervekkel, Orgoványi Anikó előadásában.
Este Nagy Lászlóné Marika jóvoltából, saját pincészetükből származó finom tokaji bor kortyolgatása mellett erdélyi népdalokat tanultunk. Szép, tartalmas napot zártunk, de a java még csak ezután következett!
Szeptember 23, szombat
Reggel Victor András furulyaszóval ébresztett minket, s reggeli után túrázni indultunk. A csepergő eső miatt gyalogtúra helyett a hortobágyi tavak madárvilágának megismerését választottuk. Autós társaink elszállítottak minket Hortobágy vasútállomásra, ahol volt még fél óránk az indulásig. Ezt az időt a váróteremben vidám dalolással töltöttük el. A hortobágyi Öreg-tavi kisvasúton utazva a halastavak élővilágát csodálhattuk meg. Sárgállott a víz felszínén ringó tündérfátyol, zöldellt a békatutaj, susogott a nádas és a keskenylevelű gyékény. A vízen pedig vízimadarak élték békés életüket. Száraz ágvégeken pihentek a kis kárókatonák, messziről fehérlettek a nagy kócsagok, cikáztak a fecskék. A gólyák elköltöztek már délebb vidékekre.
A Kondás–kilátóról remek panoráma nyílott a környék halastavaira. Szakvezetőnk, Kocka András, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársa kalauzolt bennünket a tavak szélén kialakított tanösvényen, s mutatta be nekünk a tavak madárvilágát. Távcsövének segítségével zavartalanul figyelhettük meg a tó sekély vizében élelem után kutató pólingokat, a tollászkodó nyári ludakat, és szürkegémeket. A visszafelé vezető kisvasúti úton ért minket az igazi meglepetés! Kiderült, hogy vezetőnk, Koczka András gyerekként zöldszíves egyéni tag volt, s Debrecenben végezte a zöldszíves feladatokat és vízvizsgálatokat. Zöldszíves jelvénnyel ismét aktív tagunkká avattuk, mindannyiunk nagy örömére!
Ebédelni a Hortobágyi csárdába tértünk be, ahol egy emléktábla szerint Petőfi Sándor is járt 1842-ben. A csárdában finom ebéd várt minket cigányzenei aláfestéssel. A prímás egyből ráérzett, hogy vidám, mulatós csapattal van dolga, s onnantól csak nekünk húzta, mi pedig éltünk a lehetőséggel. A Zöld Szív történetének legvidámabb ebédelése kerekedett ki a dologból, néhányan még táncra is perdültünk! Ebéd után Hortobágy falu látványosságait tekintettük meg – Kilenclyukú híd, Pásztormúzeum, Madárkórház, kirakodó vásár stb. A program végén lovaskocsi fuvarozott vissza minket a szálláshelyünkre, ahol kemencében sült kenyérlángossal vártak bennünket, finom tejföllel, szalonnapörccel, lilahagymával megfejelve.
Este Dr. Ádám Béla PhD, okleveles bányamérnök, megújuló energia szakértő, ügyvezető előadása következett „A megújuló energiáé a jövő!” címmel. A nem éppen könnyű témát az előadó magával ragadó stílusban, gazdag képanyaggal színesítve adta elő. A résztvevők élénk érdeklődéssel figyeltek s a végén számos kérdést és hozzászólást intéztek a szakértőhöz.
Szeptember 24, vasárnap
A furulyaszó szelíd ébresztését követően megreggeliztünk, majd zöldszíves megbeszélés következett, a jelenlévők aktív részvételével. Számos kérdés felvetődött a Zöld Szív működésével és programjaival kapcsolatban, s végül több javaslat és megállapodás született az alábbi témakörökben:
A következő évi zöldszíves szakmai találkozó helye és időpontja:
Ipolytarnóc, 2018. június 22-23-24. (Érdemes már most bejegyezni a naptárba!)
A tagdíj változatlan marad. Gyerek: 500 Ft / év, felnőtt 1000 Ft / év, zöldszíves család 800 Ft / év.
Egykori zöldszíveseket keresünk, hogy felkérjük őket zöldszíves programok vezetésébe, pl. vízvizsgálatok, túravezetések, fa programok stb.
Élővé kell tennünk a Zöld Szív honlapját! Ehhez keresünk informatikához értő szakembert, aki támogatásként rendszeresen felrakná a neki küldött zöldszíves híreket a honlapunkra.
Támogatókat keresünk!
- Cégeket, akik anyagi támogatást nyújtanának éves szinten.
- Intézményeket, akik kedvezményt nyújtanának a zöldszíves igazolványt felmutatók számára.
Zöldszíves csoportvezetőinket kérjük, hogy látogassák meg az újonnan jelentkezőket, s nyújtsanak nekik szakmai segítséget.
Az Ökoiskola hálózatnak felajánljuk, hogy szakmai továbbképzést tartunk az érdeklődő pedagógusok számára.
A megbeszélést követően Rádi Rózsa vezetett környezeti nevelési játékot, „Élő diasorozat” címmel. A játék lényege volt, hogy előre elkészített dupla falú papírkeretbe („diakeret”) lehullott levelet kellett belehelyezni, s a kereten keresztül figyelni a „kicsi szép” látványát. Ezután kört alakítva körbe adtuk a diakereteket, rácsodálkozva mindegyik szépségére, egészen addig, míg a sajátunk vissza nem került hozzánk. Elmondtuk, hogy miért éppen azt választottuk magunknak. Megbeszéltük, mi okozza a levelek színének változását ősszel, hogyan tűnik el a klorofill kevesebb napsütés és a hőmérsékletcsökkenés hatására, s azt is, hogy lefestve milyen színekkel kevernénk ki a látványt. Victor András a lehullott levél helyén maradó ripacsra hívta fel a figyelmet, és megmutatta a faágakon annak nyomát. Ebéd után azzal köszöntünk el egymástól: „Jövőre veletek Ipolytarnócon találkozunk.”
Nagyszerű, tartalmas, vidám hangulatú, felejthetetlen zöldszíves találkozó volt ez is. Örültünk azoknak, aki személyesen részt vettek rajta, emlegettük s hiányoltuk a távolmaradókat. Köszönjük a szervezést Losonczi Kálmánné Terikének, és rendezvényünk támogatását a HGD Geotermikus Energiát Hasznosító Kft-nek!
“Zöld-fal” születése a százhalombattai Pitypangos oviban
,,Zöld fal” születése a Pitypangos Óvodában
A 2016/2017. nevelési év kezdetén óvodánk vezetője megkért bennünket, óvó néniket, tervezzünk egy információs „falat” az öltözők bejáratához, mely tükrözi a zöld óvodás és zöld szíves tevékenységeinket. Alap elképzelésként egy fa megjelenítésére gondolt, hiszen a fa az egyik legjelentősebb természeti szimbólum.Elindult a fantáziám és rögtön az jutott eszembe, mivel gyermek intézmény vagyunk, tegyük színessé, gyermek közelivé, vidámmá az előteret. Felskicceltem egy lapra a bennem megjelenő kép vázlatát, melyen szerepelnek a csoportok vidám figurái. A vezető és a kolléganők elfogadták a tervet és indulhatott a megvalósítás.Szülők és gyermekek érdeklődve kísérték figyelemmel a változást, ahogy alakult a kép és kirajzolódtak a mosolygós alakok, a Süni, Margaréta, majd a Makk Marci és a Maci. Jó érzés volt munka közben hallgatni az öröm, a találgatások, rácsodálkozások megnyilvánulásait és persze a dicsérő szavakat.A kész „falak” vidámmá varázsolják az előteret, az öltözők bejáratát. Tükrözik óvodánk programjának, filozófiai lényegét:- a természet szeretetét, védelmét. Itt jelenítjük meg a természeti, környezeti tevékenységeink pedagógiai tartalmát , melyekre a vidám Süni, Margaréta, Makk Marci és Maci hívja fel a szülők és idelátogató vendégeink figyelmét.
Nimsz Terézia
Madárbarát és gyógynövény tanösvény a Dunaharaszti Hétszínvirág Óvodában
Ünnepélyes átadóra került sor 2017. május 11-én Madarak és fák napja alkalmából óvodánkban.
Óvodánk kertjében tanösvényeket telepítettünk, melyek keletkezésének története óvodánk Zöldszíves múltjába nyúlik vissza. Régi szokás, hagyomány nálunk a madárkarácsony mellyel advent kezdetén elkezdődik a téli madárvédelem. Az udvaron egy hatalmas adventi koszorúra madarak számára ehető díszeket készítenek a gyerekek. A gyertyagyújtás jelzi a közelgő ünnepet és a gondoskodás kezdetét. A madáretetőket és itatókat mindennap teletöltjük tavaszig és az ablakban kis székeken ágaskodva várjuk a gyerekekkel együtt a” kis vendégeket”. A zöldikék, tengelicek, széncinegék, házi és mezei verebek, a balkáni gerlék hamar megérkeznek és sajátos szokásaikat mindennap megfigyelhetjük, gyönyörködhetünk bennük. Óvodánk eresze alá tavasszal házi rozsdafarku pár fészkel már több éve.
Öt évvel ezelőtt a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 20 éves születésnapi konferenciáján ismerkedtünk meg Lovranits Júliával a Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület oktatási munkatársával. Az ismeretségből hamar munkakapcsolat is lett. Azóta rendszeresen jár óvodánkba madarász-ovi foglalkozásokat tartani, segíti ismereteink bővülését a madárvédelem és a természetvédelem területén. Egyesületük országos programját így ismertük meg, és tavasszal az elkötelezett munkánk elismeréseként megkaptuk a megtisztelő Madárbarát Óvoda címet. A Madárbarát mintakert, tanösvény programban való részvétel szinte természetes folytatása munkánknak, így tavaly Föld napja alkalmából “Garázsvásárt” szerveztünk szülők közreműködésével a tanösvény eszközeinek megvásárlásáért.
Idén tavasszal is gyűjtötték a csoportok a feleslegessé vált holmiaikat “Ami nekem kacat, lehet másnak kincs” felhívásra és ezek a tárgyak az óvodánkban eladásra kerültek. A két év “garázsvásárának” bevételéből és egyéni szülői adományokból sikerült 500 000 ft értékben tanösvény szemléltető táblákat, dúc etetőket, ablaketető-itatókat, madárodukat, béka-garázst, süntanyát, mesterséges fecskefészket, forgatható szemléltető oszlopot vásárolnunk. A madárbarát tanösvényhez több szülő is csatlakozott, így a Türkiz csoport szülei madárberkenye fát ültettek az ősszel az udvarunkra, hogy ezzel is táplálékot nyújtsanak a kert madarainak.
A Világos Zöld csoport Raben cégnél dolgozó anyukája a cég belső pályázatán megnyerte óvodánknak a gyógynövény tanösvény elkészítését. A raklapokból készült betonkerítésre szerelt “kis-kertek” önkéntes munkával és 150 000 ft értékben valósultak meg. Az oduk és táblák szakszerű elhelyezését Júlia vezényelte, a szerelésben óvodánk lelkes szülei segédkeztek. A két éves szervezésnek, munkának a gyümölcsét már élvezik a gyerekek, a madarak és mi óvónénik, de szerettük volna ezt a példás összefogást, együttműködést méltóképpen megünnepelni.
2017. Május 11-én került sor az ünnepélyes tanösvény átadóra. A vendégek-szülők, városunk vezetői, pedagógus kollégák-beszédet hallhattak Orgoványi Anikótól a Zöld Szív Ifjúsági és Természetvédő Mozgalom vezetőjétől, Saly Erikától a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület veuzetőjétől, az OFI ökoiskola témafelelősétől, Bolyáki Ágnestől a Raben cég képviselőjétől, Jakus Ibolya a HVG újság felelős szerkesztőjétől a pályázat egyik elbírálójától. A tanösvény bejárását Bajor Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület elnöke és dr Victor András a Zöld Szív ITM vezetöségi tagja, az ELTE nyugalmazott tanára vezette.
Az ünnepséget vendéglátás zárta ahol kötetlenül beszélgethettek kollégák, szülők, szakemberek. A tanösvény létrejötte túlmutat a természetvédelmi fontosságán, pedagógiai szemléltető, cselekedtető, tapasztalatszerző lehetőségein, ugyanis óvodánk szintere volt egy olyan összefogásnak és együtt munkálkodásnak amiből még sokáig fogunk tudni építkezni a jövőben. Ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket minden résztvevőnek!
Huszonnyolc éves a Zöld Szív!
Ez alatt az idő alatt több ezer gyermeket neveltünk a természet szeretetére, a környezet védelmére, hagyományaink ápolására.
Zöld Szív Országos Szakmai Találkozó Esztergom 2016. máj. 20-22.
Május 20-án, pénteken délután 1 órától gyülekeztünk az esztergomi Duna Múzeumban, ahol finomságokkal vártak minket a muzeológusok. Fehér Györgyi múzeumpedagógus végigvezetett bennünket a múzeumban, s mi élvezettel próbáltuk ki a víz tulajdonságait bemutató érdekes, interaktív játékokat, s elmélyülten hallgattuk a Dunáról szóló tájékoztatását.
A múzeum bejárása után videofilmet tekintettünk meg a Zöld Szívről, majd kezdetét vette a tudományos konferencia. Első előadónk, Dr. Weidinger Tamás, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének docense a klímaváltozás következtében fellépő szélsőséges meteorológiai jelenségekről tartott előadást. Ezt követően Fehér Györgyi előadása következett, majd őt követte Jantnerné Oláh Ilona, a paksi Hétszínvirág Óvoda vezetője, aki bemutatta a környezeti- és természeti nevelés terén végzett óvodai pedagógiai programjukat. Orgoványi Anikó a globális klímaváltozás következtében egyre terjedő aszály és elsivatagosodás és a migráció összefüggéseire mutatott rá előadásában.
A konferencia végén a hangulatos Padlizsán étteremben vacsoráztunk, majd a kollégiumban folytattuk a beszélgetést. A jó hangulatról a Jantner házaspár gondoskodott jófajta paksi borokkal. Köszönjük a szívességüket!
Május 21-én, szombaton reggel újabb résztvevők csatlakoztak a rendezvényhez. Túravezetőt is kaptunk Ruda Gábor, az Esztergom és Vidéke c. folyóirat kiadója személyében. Az ő vezetésével kaptattunk fel a 404 m magas Vaskapu csúcsra, ahol a Brilly Gyula Menedékházban finom gulyáslevessel vártak minket. Útközben Dr. Victor András türelmes segítségével meghatároztuk a nyíló vadvirágokat és rácsodálkoztunk az egyre táguló panorámára is, az Esztergom a város képét uraló bazilikára, a Dunán átívelő Mária Valéria hídra, a túloldali Párkányra, s déli irányban a Kétágú-hegyre és a Strázsa-hegyre.
Délután a hegyi túra után átsétáltunk a Ferenc József és Sissi lányáról, Mária Valériáról elnevezett hídon Párkányba, ahol a helyi strandfürdőben pihentük ki a délelőtti túra fáradalmait. Visszafelé a hídon rácsodálkoztunk Esztergom gyönyörű látképére, tettünk egy sétát a Duna-parton, majd a Padlizsán étteremben ismét hangulatos vacsorát költöttünk el.
Május 22-én, vasárnap reggeli után a vármúzeumba mentünk, ahol szakvezető várt már bennünket. A félórásra tervezett múzeumvezetés másfél órásra sikeredett, olyan nagy volt az érdeklődés a részünkről, amit a muzeológus lelkes magyarázattal hálált meg. Rácsodálkoztunk a feltárt és nemrégiben felújított várkápolnára, amelynek márvány padlózata még eredeti állapotban maradt fenn, s számos királyunk és családtagjaik lába nyomát őrzi, (pl. III. Béla, II. András, IV. Béla, Szent Erzsébet, Szent Margit) és a falon látható a híres esztergomi oroszlán freskó! A múzeumlátogatás után a bazilika vagy hivatalos nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház látogatása következett, ahol a teret bezengő orgonamuzsika még inkább fokozta az élményt. A legelszántabbak még a bazilika kupoláján körbefutó kilátóba is felmerészkedtek, ahol csodálatos panoráma tárult a szemük elé.
A találkozó összegzése
Jó érzés volt újra személyesen találkozni és hasznos volt gondolataink kicserélése. A környezeti nevelésbe vetett hitünkben újra megerősödve, érzelmileg feltöltődve tervezgettük a jövőt. Közkívánatként merült fel, hogy 2017 tavaszán közös szervezésben vegyünk részt a csíksomlyói búcsún, őszén pedig Hajdúszoboszlón tartsuk meg az évenkénti zöldszíves országos találkozót. Izgalmas évnek nézünk tehát ismét elébe.
Addig is jó munkát, izgalmas zöldszíves élményeket, felfedezéseket kívánok!
Zöldszíves szeretettel: Orgoványi Anikó
Zöldszíves szakmai rendezvény a Víz Világnapja alkalmából Dunaharaszti, 2016. március 18.
Országos szakmai találkozó – Sukoró, 2015. június 12-13
Június 12-én, pénteken dél körül gyülekeztünk a Sukorói Óvoda épületében, ahol Viza Tiborné Mariann óvodavezető és kollégái vártak minket szíves vendéglátással. A szakmai találkozó résztvevői Paksról, Budapestről, Kiskőrösről, Inkéről, Dunaharasztiról, Pomázról, Turáról, Hajdúszoboszlóról és Tatabányáról érkeztek.
Dr. Berzsenyi Orsolya jegyző asszony köszöntötte a megjelenteket, majd Orgoványi Anikó, a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom elnöke ismertette a Zöld Szív helyzetét, programját. Dr. Victor András alelnökkel együtt értékelték és díjazták a diákpályázatra beérkezett munkákat. A pályázatok közül kiemelkedtek a turai Jenei Csabáné Ili vezette zöldszíves környezetvédelmi szakkörösök munkái, amelyeket talaj és szókereső témakörben készítettek el, kiváló szakmai, empirikus felkészítéssel, szép rajzok kíséretében. Munkájukhoz ezúton is gratulálunk! Értékeltük a rendezvénynek helyet adó Sukorói Óvoda zöldszíves munkáját is és átadtuk többek között a Zöldszíves Óvoda kitüntető címet és a vele járó táblát. A szívélyes megvendégelést követően sétára indultunk. Kedves színfolt volt a bejáratnál elhelyezett oszlop, melyre mindenki felírhatta nevét és a települést ahonnan érkezett, az előre felragasztott zöld szívecskékbe. Megcsodáltuk az óvoda bejárata feletti sarkokba fészket építő molnárfecskéket, majd elindultunk Sukorót felfedező utunkra. Elsőként a híres református templomba tértünk be, ahol Komlósi Lászlóné Zsuzsa mesélt a település múltjáról és a templom történetéről. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, 1848. szeptember 29-én, a győzedelmes pákozdi csatát megelőző főhaditanács itt, a református templomban ülésezett. A padokon kis réztáblákon olvashattuk az egykori haditanács résztvevőinek nevét. Itt ült például, a később vértanú halált halt Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Xantus János etnológus, Vasvári Pál, a márciusi ifjak vezére, Perczel Miklós tábornok, Perczel Mór ezredes, Móga János altábornagy és fővezér, Kiss Ernő altábornagy (aradi vértanú), Görgey Artúr őrnagy is. A templom előtt álló szoborcsoport is ennek a haditanácsnak az egyik jelenetét örökíti meg. Itt készült a csoportképünk is. Ezután a szép régi nádfedeles parasztházak sora mellett elhaladva az 1863-ban épült néprajzi házba látogattunk, s rácsodálkoztunk a paraszti élet egyszerű, letisztult, hasznos tárgyi emlékeire. A tájházba tett látogatásunk után felkapaszkodtunk az ingókövekre, s gyönyörködtünk a velencei tóra eső szép kilátásban. Délután öt órakor a Gémeskút Étteremben remek hangulatban megvacsoráztunk, lementünk a tó-parti nádashoz és csónakkikötőhöz, majd a Sukoró és Pákozd közötti katonai emlékhelynél a Kákics együttes első világháborús katonadalait hallgattuk. Megható volt a népzenén keresztül belelátni az egykori besorozott legények katonaéletébe, lelkivilágába.
Este a szállásunkon még mi is énekelgettünk Victor András furulyakíséretével, s jókat beszélgettünk közben. A Dunaharasztiról érkezett Mester Andrea bemutatta óvodásoknak készített ötletes zöldszíves társasjátékait.
Másnap a reggeli után a Pákozd – Sukoró Arborétumba kirándultunk. Ide már régi zöldszíves tagunk, Daragó Istvánné Terike is csatlakozott hozzánk. Megnéztük az interaktív kiállítást, felkapaszkodtunk a kilátóba, bóklászás közben növényeket határoztunk meg és elsétáltunk a fűzfák övezte belső tóhoz. A tóparton Victor András vezetésével talajjal kapcsolatos játékot játszottunk. Gyúrtuk, dagasztottuk az agyagos mintát, addig, amíg gyűrűt tudtunk formálni belőle. Megtapasztaltuk, hogy ugyanezt sóderos mintával nem lehet elvégezni. Visszafelé is gyönyörködtünk a vadvirágos rét szépségében és a fajok változatosságában, s megállapítottuk, hogy két nap bizony kevés az ilyen szemlélődni, elvarázsolódni szerető csapatnak. A Gémeskút étteremben egy ízletes ebéddel zártuk a programot.
Beszélgettünk a jövő évi zöldszíves tervekről is. A 2015-2016-os tanév fő feladatául egy madár és egy vadon élő növény jobb megismerését tűztük ki célul. Madárnak a csalogányt, növénynek a csalánt választottuk. Közös javaslatként hangzott el a kívánság, hogy jövőre ismét a Pilis – Dunakanyar legyen a találkozó helyszíne, valószínű Esztergom központtal. Az időpontban is megállapodtunk: 2016. április 15-16-17. (p-szo-v.). Be is jegyezhetitek már a naptárba. Köszönjük a találkozó megszervezését Viza Tiborné Mariannak, a Sukorói Óvoda vezetőjének, kolléganőjének, Komlósi Lászlóné Zsuzsának és többi segítőtársának a szép, tartalmas és élménnyel teli programot.
Nevelj Fát!
A százhalombattai zöldszíves gyerekek elültetik a fa magját 
Le is rajzolták az eseményt 
Rendszeresen locsolták a cserépbe ültetett magokat 
Le is rajzolták az eseményt 
Március 21-én kiültették a kertbe a csemetét 
Növekedj nagyra kis diófa!
Felvidéki túra Rákóczi fejedelem nyomában 2014. június 27-29.
Kitörő örömmel üdvözöltük egymást június 27-én, péntek reggel Budapesten, a Hősök terénél lévő Homokóránál. Olyan jó volt újra találkozni! Fiatal, energikus buszvezetőnk Lator Zsolt feltessékelt minket a járgányára, s már indultunk is a három napos túránkra. Délelőtt 11 óra tájban megérkeztünk Sárospatakra, a Comenius Tanítóképző Főiskola Kollégiumába, ahol elfoglaltuk helyünket, majd ebédelni indultunk az V. András étterembe, ahol finom ebéddel vártak minket. Ezután felkerekedtünk, hogy felderítsük magunknak a történelmi város nevezetességeit.
A sárospataki Rákóczi vár szépsége és történelmi kisugárzása elbűvölt mindannyiunkat. A várat Perényi Péter koronaőr építtette 1534-1542-ig. Itt kötött házasságot Balassi Bálint Dobó Krisztinával. 1605-ben Bocskai hatalmába került, majd Lorántffy Zsuzsanna örökölte meg a várat, mely 1616-ban az I. Rákóczi Györggyel kötött házassága révén a Rákócziak birtokába került. (Az ő dédunokájuk lett később II. Rákóczi Ferenc.) Az ifjú pár lelkes építkezésbe kezdett, s az évek során szépen felújította, korszerűsítette a várat. 1647-ben épült meg a kifinomult ízlésre valló, késő-reneszánsz stílusú Lorántffy lodzsa is. A vár Sub Rosa saroktermében kezdődött a XVII. sz. közepén a Wesselényi-féle összeesküvés. Az idők során aztán, hol a császári katonaság, hol a kuruc felkelők kezén volt a vár, majd miután Thököly Imre kuruc csapatai felszabadították a várost, II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött, s 1708-ban ide hívta össze az országgyűlést. Nem véletlenül írta Petőfi Sándor a városban járva: “E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáznak a magyar forradalmak oroszlánjai.”
A városban sétálva megemlékeztünk Szent Erzsébetről, aki II. András király és Gertrudis királyné házasságából itt született. Sétánk során ellátogattunk az 1531-ben alapított református kollégiumhoz, amelynek falai között tanított például 1650-1654-ig a haladó szellemű pedagógus, Comenius is, Lorántffy Zsuzsanna meghívására. Az iskola fennállása során nem kisebb hírességek tanultak itt egykoron, mint pl. Bessenyei György, Fáy András, Gárdonyi Géza, Kossuth Lajos, Tompa Mihály vagy Móricz Zsigmond. A városnézés befejeztével visszatértünk az V. András étterembe vacsorázni, majd a kollégium épületében gyűltünk össze egy kis esti éneklésre, borozgatásra.
Másnap kedves barátunk, Lendvai György csatlakozott hozzánk, aki helyi ismerete révén vállalkozott az aznapi kalauzolásunkra. Reggeli után busszal indultunk Sátoraljaújhelyre, ahol kaptatós túra során megnéztük a Szárhegyen felállított Magyar Kálváriát. A 14 stációból álló emlékművet 1936-ban avatták fel a trianoni határozat következtében elcsatolt 38 magyar város emlékére. A 345 m magas hegytetőre érve a Szent Koronát idéző Szent István kápolna zárja az együttest. A feltárulkozó gyönyörű panoráma feledtette velünk a hegymászás fáradalmait. Utunk ezután a határ túloldalára eső Borsi várába vezetett, ahol 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, Felsővadászi I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekeként. Miután megkoszorúztuk a szobrát, Orgoványi Anikó elszavalta „Rákóczi Fejedelemhez” című versét, a múzeum jelenlegi gondnoka, Kázmér István pedig őszinte lelkesedéstől fűtött tárlatvezetést tartott nekünk.
Kassán a Szent Erzsébet dómban megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc és édesanyja, Zrínyi Ilona szarkofágját. Megható, hogy egy sírban fekszik anya és fia, sőt még a fejedelem egyik fia, József is. A kriptában található szomszédos sírok is a fejedelemhez hű bujdosók földi maradványait rejtik, például itt alussza örök álmát gróf Bercsényi Miklós és felesége is. A városban építették fel a fejdelem rodostói házának mását, annak eredeti bútorzatával, mely nagy részét egykor Rákóczi saját kezével készítette. Városnéző sétánk során felkerestük Márai Sándor író szobrát és egykori lakóházát. A nap végén visszaindultunk Sárospatakra, ahol vacsoránk elköltése után a szálláshelyünkön összeültünk, és baráti beszélgetés során ki-ki beszámolt zöldszíves tevékenységéről.
Harmadik nap a reggeli után felkerekedtünk, és Tokajra utaztunk, sétáltunk a belvárosban, megnéztük a tokaji múzeumot, majd jóféle tokaji borokat vásároltunk egy helyi termelőtől. A Tisza és a Bodrog találkozásánál fekvő Bonchidai Csárdában ebédeltünk. Utunk zárásaként a bodrogkeresztúri Dereszlai pince több száz éves rejtek labirintusát derítettük fel, majd végigkóstolgattuk a pincészet finomabbnál finomabb tokaji borait. Igen jó hangulatban intettünk búcsút Tokaj hegyaljának, s vettük az irányt hazafelé. Jövőre Sukoróra látogatunk el, Viza Tiborné Mariann és Komlósi Lászlóné Zsuzsa meghívására. Élvezetes nyarat, jó pihenést kívánok mindannyiuknak!
Zöldszíves szeretettel:
Orgoványi Anikó
Tavaszi zsongás
Fészekrakás közben azt csicsergik a madarak, hogy a tavaszi zsongás felébresztette a zöldszíveseket, s mozgolódnak már itt is, ott is. Lássuk csak.
A budapesti Mikszáth Kálmán Általános Iskola diákjai Gálné Házi Beatrix tanárnő vezetésével vizsgálták a soroksári Duna-szakasz vizét. Kellemes, 16 C fokos levegő-hőmérsékletű tavaszban a víz hőfoka még csak + 4 C fokos volt! A víz színe sárgászöld, pH-ja 6,5, ami még elfogadható. A látásmélység 54 cm volt, ami azt jelenti, hogy még nem volt sok hordalék a vízben, így szépen le lehetett látni több mint fél méter mélyre. Szép, természetes lehet a mérőhelyük, mert a nádas, fűzfás parton tőkés récéket, sirályokat, sőt még szárcsákat is láttak! Gratulálunk a mérési eredményükhöz! Várjuk a folytatást. Fotókat is szívesen fogadnánk, amelyek a zöldszíves tevékenység közben készülnek.
A Budapest III. kerületi Meseerdő Óvodából eddig 202 fő új belépő jelentkezett a Zöld Szívbe. Még további jelentkezések is várhatóak, mivel az óvoda 4 épületben működik, s eddig a Váradi utcaiak és a Kerék utcaiak jelentkezése érkezett meg. Nagyon örülünk új tagjainknak! Szeretettel köszöntjük őket a zöldszívesek nagy családjában. Érezzétek jól magatokat köztünk! Reméljük, sok szép és hasznos ismerettel és élménnyel fogtok gazdagodni.
Szépen alakul a felvidéki programunk. Érkeznek az előlegek is. Aki még most kapott kedvet a csatlakozáshoz, gyorsan jelezze, mert hamarosan véglegesítjük a létszámot a rendelések miatt.
A gyulai Galbácskarti Óvoda pedagógiai portfóliójába kért tőlünk igazolást arról, hogy 17 évvel ezelőtt csatlakoztak a Zöld Szívhez. Örömmel tettünk eleget kérésüknek.
A budapesti Fekete István Általános Iskola 11 patakzsákot rendelt tőlünk. Kívánjuk, hogy a “Védjük a patakunkat!” munkafüzet és a zsákban található eszközök segítségével gazdag tapasztalatot szerezzenek a vízvizsgálataik során. Kérjük, hogy számoljanak majd be eredményeikről, élményeikről.
Mellékelve elküldjük az inkei zöldszíves gyerekek meséjét a két tölgyről. Olvassátok élvezettel!
Köszönjük, hogy már egyre többen elküdtétek az éves tagdíjat. Akik még nem tették meg, kérjük, pótolják mielőbb! Hálásan köszönjük azt is, ha az 1%-ot a Zöld Szívnek ajánljátok, s erre megkéritek ismerőseitek is.
Madárcsicsergős, napsütéses, langyos-éltető esős szép tavaszt kívánok!
Zöldszíves szeretettel: Orgoványi Anikó
Zöldszíves Terepgyakorlat Dunaharasztin, természetpedagógia
2013. május 18-án terepi gyakorlattal egybekötött természetpedagógiai módszertani képzést tartott a Zöld Szív mozgalom – a pedagógusok elméleti és gyakorlati oktatásban részesültek.
Zölszíves gyerekek Dunaharaszti természeti kincsei között
2012. május 19-én a Hétszínvirág Tagóvoda Fehér csoportos zöldszíves gyerekei felkerekedtek, hogy megismerjék Dunaharaszti természeti kincseit, a tavasz ékszereit, a vadon élő virágokat. Mi harasztiak büszkén mondhatjuk el, hogy nekünk még vannak olyan területeink, ahol viszonylag zavartalan körülmények között élhet egymás mellett a vadnövény- és állatvilág. Óvodánk gyermekei a Föld Napja alkalmából már megkapták zöldszíves tagsági igazolványukat, amely bizonyítja, hogy kiállták a zöldszívesek hétpróbáját, a Zöld Szív országos ifjúsági természetvédő mozgalom méltó tagjai, a természetre vigyáznak és óvják azt.
Reggel 9-kor gyülekeztünk. Közel ötvenen indultunk első felfedezésre váró területünkre, az Alsónémedi-árok turjánvidékére. Útközben az autókból nyulat, őzikét pillanthattunk meg, majd kócsagokat vettünk észre, előkerültek a fényképezőgépek, messzelátók. Bár mindannyian harasztiak voltunk, ezt a területet senki sem ismerte. Első dolgunk volt köszönteni a természetet, majd a gyerekek elmondták szüleiknek, hogyan viselkednek a zöldszívesek a természetben, milyen szabályokat kell betartanunk.
- A zöldszívesek nem gyűjtik, tépik a természet kincseit, lehajolnak hozzá és úgy gyönyörködnek benne.
- A természet csendjét nem zavarják meg.
- Szemetet, oda nem illő dolgot nem hagynak maguk után.
Ezek után elkezdődött a “virágvadászat”. A családi csapatok egy-egy ott élő virág fényképét kapták meg, feladatuk az volt, hogy kutassák fel azt a lápréten, és ha megtalálták jelezzenek, hogy közösen beazonosíthassuk. A réten így megismerhettünk közel húsz féle virágot, melyek között volt elterjedtebb, közönségesebb, de voltak védett fajok is, például kormos csáté, vagy az orchidea félék közé tartozó szunyoglábú bibircsvirág, mocsári kosbor?
A rét a mai gyerekek számára akár lehetett volna egy “ingerszegény” terület is, hiszen sehol egy kalandpálya, egy mászóka vagy egyéb mesterséges kalandforrás. a természet azonban lehetőséget adott a lecsendesedésre, elmélyülésre, rácsodálkozásra, az illatok és a táj szépségének befogadására. Magunk is csodálkoztunk, hogy ezen a nem túl nagy területen több, mint két órát töltöttünk el úgy, hogy észre sem vettük, hogy elszaladt az idő.
Utunkat ezek után a Kápolna domb felé vettük, hiszen itt is várt még ránk számtalan szép virág, illetve az erdő. Megérkezésünk után ismét kiosztottuk a megismerésre váró virágok fényképeit. Lelkes kutatás után, itt is megismerkedhettünk 16 féle virággal, többek között a fokozottan véd
ett, nem túl látványos, de annál értékesebb csikófarkkal, a szártalan csüdfűvel és a – már elvirágzott, de leveléről felismerhető – pusztai meténggel. Kerestük a homoki nőszirom leveleit is, de nem találtuk. Sajnos lehet, hogy igaz az, amit felháborodva hallottunk: valaki kiásta e védett növény akkor nyíló példányait. A Kápolna domb gyepes területe kiemelten gazdag vadvirágokban, ezért sajnálattal vettük észre, hogy a hajdanán helyi védelemben részesült gyepes területet beültették oda nem illő tujákkal, fenyőfélékkel. Sajnos ez a mesterséges “parkosítás” felboríthatja az itt élő gyep természetes társulásait és kiszoríthat számos itt honos növényfajt.
Kirándulásunk következő célpontja az erdő volt. Előző este természetben lebomló papírcsíkokkal jelöltem meg a fákat, hogy el ne tévesszük az útvonalat, és eljussunk az árvalányhajas, gyepes területekig. Az erdőben szintén felfedezhettünk épp akkor nyíló virágokat. Az erdő igazi vadregényes, nyomkövető kaland helyszínévé változott. Ahogy a dal mondja, “Árkon-bokron által, háton hátizsákkal” elérkeztünk az árvalányhajas tisztásra. Itt a védett pusztai árvalányhaj, illetve a – szintén védett – homoki árvalányhaj is megtalálható. A látvány szépsége önmagáért beszélt. Nem sokkal arrébb megtaláltuk a védett báránypirosító, illetve homoki varjúháj állományait. Több település büszke lenne, ha ilyen gyönyörű árvalányhajas területtel rendelkezne. A túrát piknikezés követte. szülők, gyerekek egyaránt csodálkoztak, hogy ilyen gyönyörű területek találhatóak csupán egy karnyújtásnyira tőlünk, amely tökéletes lehetőséget kínál egy hétvégi pár órás sétára, kirándulásra, feltöltődésre.
Többen megjegyezték, ide még biztosan visszatérnek. Pihenés után, egy kitaposott ösvényen folytattuk tovább túránkat, amikoris szomorúan tapasztalhattuk meg, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Parki Igazgatóság által is nyilvántartott, védett árvalányhaj, bunkós hagyma, illetve homoki fátyolvirág legnagyobb élőhelye mára sivataggá változott. Az itt élő értékes gyepes területet teljesen elpusztították és úgy tudjuk, egy részét ki is vonták az erdőművelési ágazatból. Kíváncsian várjuk, mi lesz ennek a nem is olyan régen még természetvédelmi szempontból igen értékes területnek a sorsa, vajon mi készül a helyén. Túránkat egy rövid séta után, a Kápolna domb túloldalán fejeztük be. Az erdő a maga szépségével, vadregényes hangulatával, igen tartalmas élmények átélésére adott lehetőséget felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. Pedagógiai szempontból szintén páratlan, kimeríthetetlen lehetőségeket kínál a tanárok, nevelők számára.
Ma már szinte divat “zöldnek” lenni, de – véleményem szerint – ehhez nem elég aggódni az Atlanti Óceán „egészségéért”, illetve félelemmel figyelni a távoli jéghegyek olvadását. A Zöld Szív jelszava: Gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan. Vagyis teremtsünk kapcsolatot a helyi élővilággal, ismerjük meg, legyünk büszkék rá és – ameddig csak lehet – óvjuk meg a természetes élőhelyeket.
A kirándulás megszervezéséhez nyújtott felbecsülhetetlen szakmai segítségéért ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Sziráki Györgynek, a Természettudományi Múzeum nyugalmazott főmúzeológusának, a helyi természet kiváló ismerőjének és Miszlainé Imolának, a Hunyadi János Általános iskola biológia szakos tanárnőjének, aki szintén segítette a kirándulás szakmai sikerét.
Mester Andrea óvónő
